Új szabályok a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokban | MediSafe

Új szabályok a kötelező munkaköri alkalmassági vizsgálatokban

Változtak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok szabályai: csak bizonyos munkakörök esetében kötelező. Nézze meg, mely esetekben szükséges az előzetes vizsgálat!

Változnak a munkaköri alkalmassági vizsgálatok szabályzatában

Szeptembertől jelentős változás lépett életbe a munkavállalók kötelező alkalmassági vizsgálatainak szabályozásában. Az új jogszabályok értelmében a munkaköri alkalmassági vizsgálatokat már nem kell minden munkavállalónál kötelezően elvégezni, csak bizonyos munkakörök esetén. E változásokhoz igazodva módosult a munka törvénykönyve, valamint a Belügyminisztérium is közzétett egy rendelettervezetet, amely meghatározza azokat a munkaköröket, ahol az előzetes kötelező alkalmassági vizsgálat továbbra is szükséges.
 

Miben változott a munkavállalók egészségügyi alkalmassági vizsgálata?

Korábban a munka törvénykönyve előírta, hogy a munkáltatónak a munkavállaló számára a munkába állást megelőzően és a munkaviszony alatt rendszeres időközönként biztosítania kell az alkalmassági vizsgálatokat. Ez a kötelezettség mostantól általánosságban megszűnt, és csak meghatározott esetekben, illetve egyes munkaköröknél szükséges az orvosi vizsgálat elvégzése. A törvénymódosítás értelmében a munkáltató csak akkor köteles ezt biztosítani, ha jogszabály írja elő, vagy ha ő maga elrendeli. 
Az új szabályozás célja, hogy a vizsgálatokat azokra a munkakörökre koncentrálják, ahol valóban indokolt a munkavállalók rendszeres egészségügyi ellenőrzése.
 

A Belügyminisztérium rendelettervezete: kötelező alkalmassági vizsgálatot igénylő munkakörök

A Belügyminisztérium rendelettervezete 12 olyan munkakört nevez meg, amelyek esetében a kötelező alkalmassági vizsgálat továbbra is indokolt. Az alábbiakban bemutatom ezeket a munkaköröket, és azt, hogy milyen jellegű munkafeltételek teszik szükségessé az alkalmassági vizsgálatokat.

1.    Balesetveszélyes munkakörök – Azok a munkák tartoznak ide, ahol a munkavégzés fokozott baleseti kockázattal jár. Ezek közé tartoznak például:

  • Magasban végzett munka – Olyan feladatok, amelyeket két méternél magasabb helyen végeznek, ami fokozott kockázatot jelent a leesés szempontjából.
  • Földalatti bányászat és mélyfúrások – Ezek az extrém környezeti körülmények miatt különös figyelmet igényelnek az egészségügyi alkalmasság szempontjából.
  • Tűz- és robbanásveszélyes munkák – Az ipari robbantóanyagok gyártása, tárolása és szállítása során a tűz- és robbanásveszély miatt van szükség az orvosi vizsgálatokra.
  • Villamos üzemi munkák – A villamos berendezéseken feszültség alatti, közelében, vagy veszélyes közelségben végzett munkák különös figyelmet igényelnek.
  • Feszültség alatti munkavégzés – Ebbe a kategóriába tartoznak azok a tevékenységek is, amelyek feszültség alatti berendezésekkel történnek.

2.    Extrém hőmérsékletű munkahelyek – Az extrém hőhatások miatt ezen munkakörökben szükséges az alkalmasság rendszeres vizsgálata:

  • Meleg környezet – Szabadtéri munkahelyek esetén, ha a napi középhőmérséklet tartósan 25 °C fölé emelkedik, vagy ha hőségriadó van érvényben, akkor szükség lehet a munkavállalók egészségügyi ellenőrzésére.
  • Hideg környezet – Amennyiben a hőmérséklet szabadtéren +4 °C, zárt térben pedig +10 °C alá csökken, és ez a munkaidő több mint felében fennáll, a munkáltatónak biztosítania kell az alkalmassági vizsgálatot.

3.    Zajártalom

Amikor a munkahelyi zajszint meghaladja a felső beavatkozási határértéket, ami hosszú távon halláskárosodást okozhat, kötelező az alkalmassági vizsgálat elvégzése.

4.    Ionizáló sugárzás 

A sugárveszélyes munkakörök (pl. ipari és orvosi izotóplaboratóriumok) esetében szükség van az orvosi vizsgálatokra a sugárzás által okozott egészségkárosodások megelőzése érdekében.

5.    Mesterséges optikai sugárzás

Azok a munkakörök, ahol lézer vagy más optikai sugárzás éri a dolgozókat (pl. UV-sugárzás), szintén megkövetelik az orvosi vizsgálatot.

6.    Vibrációs környezet

A kéz-kar vagy egész testet érő rezgések egészségkárosodást okozhatnak. Ha a rezgésexpozíció meghalad egy meghatározott értéket, kötelező az alkalmassági vizsgálat.

7.    Kémiai veszélyek 

Azokban a munkakörökben, ahol veszélyes anyagokkal, például rákkeltő anyagokkal, vegyi anyagokkal dolgoznak, szintén indokolt az alkalmassági vizsgálat a munkavállalók egészségének védelme érdekében.

8.    Járványügyi szempontból kiemelt munkakörök

Az egészségügyi intézményekben, óvodákban, bölcsődékben, illetve olyan helyeken, ahol csecsemőket és gyermekeket gondoznak, az alkalmassági vizsgálat továbbra is fontos a közösségi egészség védelme érdekében.

9.    Azbeszt és egyéb tüdőkárosító anyagok 

Az építőiparban és más iparágakban, ahol azbeszt- vagy más tüdőkárosító anyaggal érintkezhetnek, kötelező az orvosi vizsgálat.

10.    Biológiai veszélyforrások 

Az egészségügyi, állatorvosi, hulladékkezelési munkakörökben, valamint szennyvízkezelésben dolgozóknál, ahol biológiai kockázatokkal érintkezhetnek, kötelező a munkavállalók alkalmassági vizsgálata.

11.    Éjszakai műszak

A 22:00 és 6:00 óra közötti munkavégzés az egészségre káros hatásokkal járhat, így ebben az esetben is szükséges az alkalmasság rendszeres vizsgálata.

12.    Kézi tehermozgatás

Ha a munkavállalónak rendszeresen 10 kg-nál nagyobb súlyt kell mozgatnia, az alkalmassági vizsgálat biztosítása elengedhetetlen a testi épség védelme érdekében.
 

Összefoglalva az új szabályozást

Az új szabályozás célja, hogy az alkalmassági vizsgálatokat elsősorban azokra a munkakörökre összpontosítsák, amelyekben valóban magas a munkavállalók egészségügyi kockázata. Az általános kötelező vizsgálat megszűnése mellett ezekben az esetekben továbbra is elengedhetetlen az alkalmasság ellenőrzés.