940 betöltetlen háziorvosi praxis – Mit jelent ez nekünk, és merre tart az egészségügy?

Aggasztó helyzet az orvoshiány miatt
Valami nagyon nincs rendben. Amikor egy falu lakói hónapok óta nem láttak háziorvost, amikor egy gyerek lázasan ül a rendelő előtt, ahol már senki nem rendel, amikor a nagymama gyógyszereihez is Budapestre kell utazni – akkor nem csak statisztikáról van szó. Akkor az egészségügy válsága már nem a döntéshozók asztalán heverő jelentések lapjain van, hanem a valóságban, az emberek mindennapjaiban.A számok mögött: 940 betöltetlen praxis
2025 januárjában már 940 háziorvosi praxis áll üresen Magyarországon. Ez nemcsak egy elvont szám. Ez 940 település vagy városrész, ahol nincs orvos. 940 rendelő, amelynek ajtaján hiába kopogtatnak. És ez az adat egy év alatt 114-gyel nőtt. A tendencia tehát nem stagnál – romlik.A legkritikusabb helyzet a központi régióban van, ahol elvileg a legkönnyebb lenne munkaerőt találni. Pest vármegyében 247, Budapesten pedig 191 praxis betöltetlen. Vagyis még ott sincs elég orvos, ahol elvileg a legjobb életminőséget, infrastruktúrát és szakmai lehetőségeket kínálja a rendszer.
Elmaradó ellátás – elmaradó biztonság
Az orvoshiány azonban nemcsak a főváros és környéke problémája. Vidéken sokszor még súlyosabb a helyzet, különösen olyan térségekben, mint:- Borsod-Abaúj-Zemplén: 104 betöltetlen praxis
- Jász-Nagykun-Szolnok: 74
- Győr-Moson-Sopron: 71
- Vas megye: 70
- Békés: 66
Ezek nem csak elérhetetlen orvosokat jelentenek – hanem lemaradást, kiszolgáltatottságot és esélyegyenlőtlenséget. Mert akinek nincs háziorvosa, az később kerül szakellátásba, a betegségeit sokszor későn diagnosztizálják, és gyakrabban kerül sürgősségire vagy kórházba.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint jelenleg egy háziorvosra átlagosan 1710 lakos jut – ez 40 fővel több, mint egy évvel korábban. De vannak járások, ahol ez a szám 2000 fölé megy, sőt a Gönci járásban 3213-ra. Ez nem teher. Ez tarthatatlan.
A háttérben a számok, a valóságban emberek
Az egészségügyi dolgozók száma ugyan 3,4 százalékkal nőtt 2023-ban, és a tízezer lakosra jutó orvosok aránya 42,4-ről 43,9-re emelkedett, mégis 8400 betöltetlen állás maradt az egészségügyben, ebből minden negyedik orvosi pozíció.A háziorvoshiány nem egyedi jelenség, hanem része egy mélyebb rendszerhibának. A fiatal orvosok nem mennek vidékre, a meglévők pedig elöregednek, túlterheltek vagy a magánegészségügybe távoznak.
Körülbelül 1400 településen – ahol az ország lakosságának 5,6 százaléka él – nincs helyben háziorvosi ellátás. Az ott élőknek sokszor több tíz kilométert kell utazniuk a legközelebbi rendelésre, ami az idősek, gyerekek vagy mozgásukban korlátozottak esetében különösen nehéz.
A magánellátás felé fordulás – lehetőség vagy kényszer?
A lakosság válasza egyre gyakrabban: magánorvoshoz fordulni. Az OECD adatai szerint már 2021-ben a magyar egészségügyi kiadások 25 százalékát saját zsebből fizette a lakosság – ez az arány jelentősen meghaladja az EU-átlagot (15%).Ez a tendencia azóta csak erősödött. A Top30 magyarországi magánegészségügyi szolgáltató 170 milliárd forintot termelt 2023-ban – ez 16 százalékos növekedés egy év alatt.
De ez nem mindenkinek megoldás. A magánszolgáltatás nem mindenki számára elérhető: a dráguló vizitdíjak, diagnosztikai csomagok és várólisták miatt sokan egyszerűen kiszorulnak az ellátásból. A középosztály egyre jobban küzd, az alacsonyabb jövedelműek pedig le is mondanak az orvosi segítségről, hacsak nem életmentő beavatkozásról van szó.
Hová vezet mindez?
A helyzet súlyos – de még nem reménytelen. Az állam részéről sürgős beavatkozásra van szükség: az elöregedő háziorvosi rendszer ösztönző reformjára, fiatal orvosok letelepedésének támogatására, a praxisjogok újragondolására, az adminisztrációs terhek csökkentésére.Azt is látni kell: ez nemcsak egy ágazat válsága. Ez mindannyiunk közös ügye. Mert ha egy országban nincs elegendő háziorvos, akkor ott nemcsak az egészségügy, hanem a társadalmi bizalom, a gondoskodás rendszere, a közös jövő alapja inog meg.
Még van idő cselekedni. De nem sok.