Jelentősen bővül a háziorvosok hatásköre – új korszak kezdődhet az alapellátásban
2025-ben bővül a háziorvosok hatásköre: több gyógyszert írhatnak fel, új diagnosztikai vizsgálatokat rendelhetnek el, és erősödik a telemedicina szerepe.
2025-ben a Belügyminisztérium egy átfogó rendeletmódosítást terjesztett elő, amely alapjaiban alakítja át a háziorvosi ellátás rendszerét Magyarországon. A cél világos: csökkenteni a járóbeteg-szakellátás túlterheltségét, felgyorsítani a betegellátást és erősíteni az alapellátás szerepét. Az új szabályok ugyanakkor nemcsak technikai változások, hanem mélyebb szerkezeti és felelősségi átalakításokat is jelentenek az egészségügyben.A rendelet a háziorvosok kompetenciáinak bővítését, a gyógyszerfelírási jogosultság kiterjesztését, az indikátorrendszer átdolgozását és a fogászati eljárások racionalizálását is magában foglalja. Bár a cél a hatékonyság növelése, sok szakember felteszi a kérdést: ez valódi előrelépés, vagy inkább szükségmegoldás egy évek óta túlterhelt egészségügyi rendszerben?
Szélesebb gyógyszerfelírás – több felelősség az alapellátásban
A rendelet egyik legfontosabb eleme, hogy a háziorvosok a jövőben jóval több gyógyszert írhatnak fel önállóan. Olyan készítményekről van szó, amelyek eddig kizárólag szakorvosi javaslatra voltak elérhetők – például modern antidiabetikumok, szív- és érrendszeri gyógyszerek vagy lipidcsökkentő szerek. Az új szabályozás szerint ezeket mostantól korlátozás nélkül rendelheti a háziorvos, amennyiben a beteg állapota indokolja.A változás mögött az a felismerés áll, hogy a krónikus betegek ellátása így gördülékenyebbé válhat, hiszen nem kell minden alkalommal szakorvosi időpontot kérniük egy már beállított terápiához. Ez nemcsak az időmegtakarításról szól: a cél a folyamatos betegkövetés és a bizalom megerősítése a háziorvos és páciense között.
Új diagnosztikai jogosultságok a háziorvosoknak
A rendelet a diagnosztikai lehetőségek körét is jelentősen bővíti. Mostantól a háziorvosok elrendelhetnek például PSA-szűrést prosztatarák megelőzésére, csontsűrűségmérést a csontritkulás korai felismeréséhez, LDL-koleszterin-vizsgálatot vagy akár allergénspecifikus IgE-tesztet is, mindezt szakorvosi beutaló nélkül.Ezzel a háziorvosi rendelők szerepe nemcsak a betegirányításban, hanem a diagnosztikában is megerősödik. Az orvosok gyorsabban és hatékonyabban szűrhetik ki a rizikófaktorokat, ami kulcsfontosságú a korai betegségmegelőzésben.
Az indikátorrendszer újragondolása – minőségi munka előtérben
A háziorvosi munka értékelését és finanszírozását eddig egy indikátorrendszer határozta meg, amely főként mennyiségi mutatókat vett figyelembe. A mostani módosítás ezt a rendszert is új alapokra helyezi: a jövőben az orvosi munka komplexitása, a prevenciós tevékenységek és a betegkövetés minősége is beleszámít az értékelésbe.A szabály szerint csak azok a praxisok részesülhetnek pontozásban, amelyek az előírt mutatók legalább 50 százalékát teljesítik. Az új indikátorok között szerepel például a túlsúlyos gyermekek gondozása, a vérzsír-vizsgálatok aránya, vagy a vesefunkció rendszeres ellenőrzése magas vérnyomásos betegeknél. Mindez azt célozza, hogy a háziorvosok ne csak a betegségek kezelésében, hanem a megelőzésben is aktívabb szerepet kapjanak.
Fogeltávolítások racionalizálása – a fogmegtartás előtérbe kerül
A reform a fogorvosi ellátásra is kiterjed. A rendelet hangsúlyozza, hogy a fogeltávolítások csak valóban indokolt esetben történjenek meg, és az orvosok minden esetben törekedjenek a fogmegtartó megoldásokra. Ezzel nemcsak a betegkomfort javulhat, hanem az országos szinten mért szájegészségi mutatók is.Telemedicina és betegút-koordináció – új korszak a háziorvosi praxisban
A módosítás egy másik jelentős pontja, hogy a háziorvosok explicit módon felhatalmazást kapnak a telemedicina alkalmazására. Ez különösen fontos lehet a vidéki, ellátási nehézségekkel küzdő térségekben, ahol a személyes megjelenés sokszor nehézséget okoz. Az online konzultációk, digitális betegkövetés és elektronikus receptek révén a háziorvosok hatékonyabban tarthatják a kapcsolatot pácienseikkel.Emellett a háziorvosokra hárul a krónikus betegek útvonal-koordinációja is – vagyis ők irányítják, felügyelik és összehangolják a betegek különböző ellátási lépéseit. Ez a szemléletváltás a prevenciót és a hosszú távú betegmenedzsmentet helyezi középpontba.
A kompetencialista új keretei
A rendelet a háziorvosi, házi gyermekorvosi és fogorvosi feladatok kompetencialistáját is pontosítja. A dokumentum egyértelműen meghatározza, mely vizsgálatok és kezelések végezhetők el alapellátásban, és mikor szükséges szakorvosi beavatkozás. Ez a lépés átláthatóbbá teszi az orvosi felelősségi rendszert, csökkenti az adminisztrációt, és segíti a hatékony betegellátást.Több, mint adminisztratív módosítás
Bár a Belügyminisztérium hivatalos kommunikációja szerint a cél a hatékonyság növelése, a szakmai viták rámutatnak, hogy a rendelet hosszabb távon átrendezheti az egészségügyi hierarchiát. A háziorvosok nagyobb önállóságot kapnak, de ezzel együtt nagyobb felelősséget is viselnek majd.A kérdés sokak szerint az, hogy ez az irány valóban az ellátás minőségének javulását hozza-e, vagy inkább egy kényszermegoldás egy krónikusan túlterhelt rendszerben. Egy biztos: a háziorvosok a jövőben nem csupán az ellátás első lépcsőfokát jelentik majd, hanem a teljes betegút kulcsszereplőivé válnak.
Összegezve:
A 2025-ös BM-rendelet a háziorvosi kompetenciák bővítésével egy olyan átalakulást indít el, amely hosszú távon átrajzolhatja az egészségügyi ellátás szerkezetét. A gyógyszerfelírási jogkör kiterjesztése, az új diagnosztikai jogosultságok, a telemedicina integrálása és a prevenciós szemlélet előtérbe helyezése mind egy modernebb, betegközpontúbb alapellátás felé mutat.A változások a rendszer tehermentesítését és az orvos-beteg kapcsolat erősítését szolgálják, de csak akkor hozhatnak valódi eredményt, ha megfelelő finanszírozás, továbbképzés és informatikai háttér is társul hozzájuk.
Forrás: https://kormany.hu/dokumentumtar/a-haziorvosok-hataskorenek-bovitesevel-osszefuggo-miniszteri-rendeletek-mod
