Egyre kevesebb a háziorvos: riasztó számok az OKFŐ jelentésében

864 háziorvos hiányzik a rendelőkből
Az Országos Kórházi Főigazgatóság (OKFŐ) legfrissebb adatai szerint jelenleg 864 háziorvosi körzet áll tartósan betöltetlenül Magyarországon – vagyis legalább fél éve nincs állandó orvos az adott rendelőben. Ez azt jelenti, hogy az ellátás gyakran csak ideiglenes helyettesítéssel, sok esetben heti néhány órára szorítkozva biztosított, ami az érintett lakosság egészségügyi biztonságát jelentősen rontja.Drámai növekedés egy év alatt – Budapesten több mint 50 százalékkal nőtt az üres praxisok száma
Az elmúlt bő egy évben (2024 áprilisa és 2025 májusa között) az üres háziorvosi körzetek száma 118-cal emelkedett, ami 16 százalékos növekedést jelent. A teljes praxisállományt tekintve – amely körülbelül 6500 körzetet foglal magába – ez azt jelenti, hogy már minden nyolcadik körzetben nincs állandó orvos. A legnagyobb növekedés Budapesten történt: 57-ről 86-ra emelkedett a tartósan üres praxisok száma, ami több mint 50 százalékos ugrást jelent.Megyénként eltérő, de aggasztó a helyzet vidéken is
A betöltetlen praxisok területi eloszlása is beszédes:• Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 97 körzet áll üresen, míg tavaly tavasszal ez a szám még „csak” 88 volt.
• Pest megyében 68 praxisnak nincs orvosa, ami 6 körzettel több a tavalyinál.
• Jász-Nagykun-Szolnok megyében 56 körzet üres, ami szintén 6-tal több, mint az előző évben.
• Békés megyében pedig 53 körzet orvos nélkül működik, ez 6 körzettel haladja meg a tavalyi értéket.
Ezek az adatok azt mutatják, hogy a probléma nem csupán a fővárosra korlátozódik, hanem az egész országot érintő rendszerszintű kihívásról van szó.
Az okok mélyén: elöregedő orvostársadalom és sikertelen ügyeleti reform
A Magyar Orvosi Kamara (MOK) és más egészségügyi szakértők régóta figyelmeztetnek arra, hogy a háziorvosi rendszer egyik legnagyobb problémája az elöregedés. Egy korábbi GKI-felmérés szerint a háziorvosok átlagéletkora meghaladja a 60 évet, és sokan közülük már csak a nyugdíjkorhatár miatt dolgoznak még. Az utánpótlás ezzel szemben nem biztosított: kevés fiatal választja ezt a szakirányt, részben a terhelés, részben az alacsony presztízs és javadalmazás miatt.Az elmúlt évek egyik legvitatottabb lépése a háziorvosi ügyeleti rendszer átalakítása volt. Az Országos Mentőszolgálat alá rendelt új rendszerben a háziorvosokat kötelezték volna ügyeletre, ami különösen az idősebb kollégáknak volt megterhelő. Sokan ezt nem vállalták, inkább visszavonultak – ezzel pedig tovább nőtt az üres praxisok száma. Míg 2022 szeptemberében 600 betöltetlen körzetről szóltak a hírek, mostanra 42 százalékkal magasabb ez a szám.
Helyettesítés nem megoldás – a lakosság látja kárát
A tartósan üresen álló körzetekben az ellátás jellemzően helyettesítéssel történik, de ez nem jelent teljes körű szolgáltatást. Egyes helyeken csak heti egy-két nap rendelnek, és még ez is csak korlátozott időtartamra szól. Sok lakos kénytelen más településre utazni alapvető vizsgálatokért vagy receptfelírásért, ami különösen az idősek, mozgáskorlátozottak és krónikus betegek számára jelent komoly problémát.Mi lehet a megoldás?
Az utánpótlás kérdését az egészségpolitikai döntéshozóknak sürgősen kezelniük kell. Ehhez vonzóbbá kell tenni a háziorvosi pályát – mind anyagilag, mind szakmailag –, valamint biztosítani a fiatal orvosok számára a megfelelő támogatást és munkafeltételeket. Emellett felül kellene vizsgálni az ügyeleti rendszer működését is, hogy az ne váljon a háziorvosi pálya visszatartó erejévé.A 864 betöltetlen praxis nem pusztán statisztikai adat: mögötte emberek, családok és közösségek állnak, akik nem jutnak hozzá az alapvető egészségügyi ellátáshoz. A tendencia riasztó, és ha nem történnek érdemi beavatkozások, még tovább romolhat a helyzet. Az orvoshiány nem csupán a szakmát, hanem az egész társadalmat sújtja – és ez mindannyiunk felelőssége.
Forrás: medicalonline.hu